Megvártam hogy mindenki felébredjen és már csak egy emberre vártunk mindannyian.Harryre.Már nem bírtam ki annyira éhes voltam ahogy mindenki ezért nem vártam meg.Elkértem a közös kocsi kulcsát és elindultam a bolt felé.Útközben elkezdett csörögni a telefonom és nem találtam.Lehajoltam így nem láttam az utat amikor megtaláltam a telefonomat felegyenesedtem és rossz sávban voltam.Az eső esett és csúszósak voltak az utak.Próbáltam visszamenni a másik sávba de már késő volt egy kamion fényszórója elvakított és így oldalra sodródtam majd beleborultam az árokba.Alig bírtam mozgatni a kezem amelyikben a telefon volt de megpróbáltam felhívni a mentőket.Nagy nehezen bepötyögtem a számot és felhívtam.
-Hallo?-kérdeztem a telefonba.Elmondtam a címet ahol voltam és azt mondták tartsak ki 10 perc és itt vannak.Megpróbáltam felhívni Asht vagy a fiúkat de nem volt hozzá erőm.A kocsi ablaka be volt törve így a szilánkok szanaszét voltak.A lábamat mozdítani sem bírtam és a kezem se volt jó állapotban.A fejemre tettem a kezem hogy vérzik-e és még szép hogy vérzett.Már hallottam a mentők szirénáját és próbáltam kitartó lenni de nem bírtam tovább.Mozdulni sem tudtam és a könnyeim is folytak végig az arcomon amitől csak rosszabb lett mert csípte a sebeket az arcomon.Mikor ideértek megpróbáltak kiszedni az autóból de nem sikerült nekik ezért tűzoltót hívtak és már nem bírtam eszméletemet vesztettem.
Harry:
Dany már több mint 3 órája elment és nem jött vissza.Ash próbálta hívni de nem vette fel.Remélem nem esett semmi baja.Itt ülök a szobámban és semmit nem tudok róla.Ezek a gondolatok jártak a fejemben mikor megcsörrent a telefonom.Privát szám volt ezért kicsit félve vettem fel.
-Hallo?-szóltam bele.
-Jó napot maga Harry Styles?-kérdezte egy férfi hang.
-Igen.Miért?-kérdeztem.
-Egy Danyel Clarck nevű 18 éves lányt most hoztak be a kórházba súlyos sérülésekkel mert autó balesetet szenvedett.Amikor behozták azt mondta hívjuk fel önt és hogy jöjjön be hozzá amint tud most a műtőbe viszik mert a lába nagyon rossz állapotban van.Kérem jöjjön be amilyen hamar csak tud.
-Rendben.-mondtam remegő hangon majd kinyomtam.Gyorsan lerohantam a nappaliba és felkaptam a kabátom és egy kocsikulcsot.
-Hova mész?-kérdezte Niall mert a többiek fent voltak pihenni.
-A kórházba.-mondta már majdnem sírva.10 perc alatt beértem a kórházba és a portához rohantam.
-Melyik kórteremben van Danyel Clarck?-kérdeztem türelmetlenül.
-A 4. emelet 212-es szobában de most műtik.-mondta mire elindultam a lift felé.Gyorsan felmentem és amikor a szobája előtt voltam akkor tolták ki a műtőből.Az arca sápadt volt de a haja még így is jól állt.Úristen mikre gondolok!
-Jó napot ön Harry Styles?-kérdezte egy orvos azt hiszem ő hívott fel.
-Igen.-mondtam.
-A lány súlyos sérüléseket szenvedett a lábát most műtöttük mert egy helyen nyílt törése volt, mindkét kezén mély sebek voltak, a feje betört de már összevarrtuk, néhány bordája megrepedt de nem vészes ezeken kívül pedig 2 napig kómában lesz a műtét után beadott altató miatt.Erős fájdalmai lesznek az elkövetkezendő egy hónapban és minimum két hétig lesz gipszben a lába és mankóval kell járnia nem szabad majd megerőltetnie és nagyon ingerlékeny lesz a fájdalmak miatt.Hetente vissza kell járnia ellenőrzésekre egy hónapon keresztül.-mondta az orvos mire ijedt arccal bámultam rá.
-Értem.-szólaltam meg halkan.Még egy kis ideig itt maradtam nála és fogtam a kezét és beszéltem hozzá majd szép lassan elindultam haza.
Niall:
Nem értettem miért megy Harry a kórházba mikor neki semmi baja nincs.Dany miatt mindenki tökre feszült és már több mint 3 órája nincs itthon.Felmentem a többiekhez hogy elmondjam nekik hogy Harry hova ment.
-Fiúk!-kiabáltam a folyosón mire mindenki kijött Ash pedig szúrós szemekkel nézett rám.-és Ash.-javítottam ki magam majd elmosolyodott.
-Harry elment..-mondtam és sóhajtottam egyet.-a kórházba.-folytattam a mondatot.
-Miért ment volna a kórházba?-kérdezte Lou.
-Nem tudom azért mondtam el.-mondtam és megvontam a vállam.
-Dany még mindig nem jött vissza?-kérdezte Ash aggódva.Megráztam a fejemet és mindannyian visszamentünk a nappaliba és arról kezdtünk beszélgetni hogy miért ment Harry a kórházba.Egyszer csak halkan valaki kinyitotta az ajtót és Harry lépett be.Az arca gondterhelt volt és egyeben szomorú.Láttam rajta hogy üvölteni tudna stressztől és hogy legszívesebben felment volna a szobájába és sírna.
Harry:
Mikor beléptem azt ajtón Niall nagyon tanulmányozta az arcomat a többiek pedig furán néztek rám.Levettem a kabátomat és elindultam a konyha felé.
-Harry.-szólított meg Niall.
-Miért voltál a kórházban?-kérdezte halkan mire megint eszembe jutott Dany.Gyorsan levetettem magamat a többiek közé és elkezdtem.
-Dany miatt.Amikor a bolt felé tartott súlyos autó balesetet szenvedett és engem hívtak fel hogy menjek be hozzá...-kezdtem a története a többiek pedig figyelmesen hallgattak elmondtam hogy mi történt vele és hogy hogy történt meg a a sérüléseit is felsoroltam ugyanúgy ahogyan az orvos mondta.
-Úristen.-ennyit bírt kinyögni Ash.
-2 nap elteltével-
Harry:
Ma ébred fel először Dany és mindannyian bemegyünk hozzá.Már nagy izgalomban voltunk és végre eljött az idő hogy elinduljunk a kórházba.Beültünk a kocsiba és annyira izgultunk lehetett hallani ahogy remeg mindenki lába a síri csendben.Amikor odaértünk egy emberként rontottunk be a kórházba majd egyből a lifthez léptünk és vagy tízszer megnyomtuk a gombot ami szerintem már begolyózott.Végre kinyílt a lift ajatja és ismét egy emberként mozogtunk egész addig amíg oda nem értünk a az ajtóhoz.Felsóhajtottunk majd benyitottunk.Dany még aludt ami érthető mert 2 órával hamarabb jöttünk Niallnek köszönhetően.
-Véletlen félre néztem az órámat.-mondta Niall mert mindenki őt okolta.
-Nem baj gyere menjünk le a büfébe.-mondta Ash és mindenki ki<ent kivéve én.
-Nem jössz Harry?-kérdezte Ash mire megráztam a fejemet.Egyszer csak nyöszörgést hallottam.
-Dany?Fent vagy?-kérdeztem a nyöszörgő lánytól.
-I..Igen.-mondta majd nyújtózott egyet.
-De neked csak 2 óra múlva kéned felébredned az nem baj?-kérdeztem tőle mire megvonta a vállát.5 percet se beszélgettünk amikor felkiáltott.
-Basszus!-mondta és rossz volt nézni ahogy szenved.
-Mi a baj?-kérdeztem tőle rémülten.
-A lábam...-nyöszörgött- Harold szólj egy orvosnak!-kiabált én pedig teljesen lebénultam.Kimentem a folyosóra és megállítottam az első orvost aki az utamba került.Gyorsan visszamentünk az orvossal együtt és beadott valami injekciót az infúziójába.
-5 perc és jobban lesz kisasszony!-mondta az orvos.
-Köszönöm!-mosolygott rá hálásan majd kiment.
-Hogy érzed magad?-kérdeztem hogy elvonjam a figyelmét.
-Egész jól.-mondta.
-Éhes vagy?-kérdeztem.
-Igen de a többiek hol vannak?-kérdezte és őket kezdte keresni.
-Mindjárt.-mutattam fel az ujjamat és felhívtam Niallt.
-Dany felébredt hozol neki valami kaját?-kérdeztem Nialltől.
-Igen mindjárt ott vagyunk!-kiabált örömében én meg majdnem megsüketültem.
-Mindjárt itt vannak.-mondtam és rá mosolyogtam.
Dany:
Harry mosolyától elolvadtam ahogy azokkal a kis göndör fürtjeivel rám mosolyognak.Meg akartam beszélni vele azt ami nem rég történt.Meg akartam ölelni szeretni akartam és azt érezni hogy ő is szeret.Gondolat menetemet Niall kiabálása szakította meg.
-Hello!-köszönt hangosan majd a kezembe nyomott egy szendvicset.
-Köszi.-öleltem meg.Aztán sorra mindenkit megöleltem.Miután megettem a szendvicset még beszélgettünk egy kicsit aztán hazamentek mert dolguk volt a srácoknak.Dög unalom az élet ha kórházban vagy.Egyszer csak (végre történik valami!) egy doki lépett be az ajtón.
-Jó napot.-köszönt.
-Jó napot.-köszöntem vissza.
-Van 2 jó hírem.-mondta mire nagyon kivirultam.
-Gyorsabban gyógyul mint gondoltuk ezért nem kell begipszelni a lábát csak egy kötést kell rátenni.A másik jó hírem hogy holnap délután hazamehet.2 hétig ne erőltesse meg a lábát és ne lépcsőzzön.Úgy hallottam tánciskolába jár ebben a hónapba még ne táncoljon és majd az utolsó ellenőrzésen megmondom hogy táncolhat-e vagy nem.Rendben?-kérdezte mire kivirultam.Bólintottam és azonnal tárcsáztam Harryt.
-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!-sikítottam bele a telefonba.
-Miért van ez a nagy öröm?-kérdezte.
-Holnap délután hazamehetek!-mondtam és majdnem kiugrottam az ágyból.
-Oké akkor majd mind annyian elmegyünk érted.-mondta és hallottam hogy nem egyedül van.
-Oké szia.-mondtam neki de mintha nem egy barátom hangját hallottam volna hanem egy ismeretlen női hangot.Lehet hogy barátnője van?Az lehetetlen hiszen még a múlt kori esetet sem beszéltük meg.Gyorsan felhívtam Asht gondolom ő tudná ha barátnője lenne.
-Szia Ash.
-Szia.-köszönt vissza.
-Nem tudod esetleg hogy Harrynek van-e barátnője?-kérdeztem és közben az ajkamba haraptam.
-Hát.....van de ne akadj ki csak tegnap ismerkedtek meg még nem is biztos hogy a barátnője.-mondta Ash vagyis inkább el hadarta.
-Oké szia.-mondtam és kinyomtam.Ha álltam volna egyből összeestem volna.Én szerettem vagyis még szeretem Harryt nem karom hogy más barátnője legyen.
3 héttel később
Dany:
Harry boldogan el van a cicababa barátnőjével én pedig minden éjjel sírva alszok el.Reggel bedagadt szemekkel ébredek és Ash odaköltözött a fiúkhoz így nem nagyon van olyan amikor ő is otthon van.A lábamnak semmi baja szerencsére és folytathatom a táncot.3 nap múlva lesz egy fotózás a legjobb táncosoknak ahova engem is besoroltak és Besst is.Valami habos-babos ruhát kell felvennünk és iszonyúan ki kell sminkelnünk magunkat.A stylistunk azt mondta lehetőleg pink ruhát vegyünk fel és ne legyen hosszú és pántja se legyen.Ashel holnap megyünk vásárolni.Azért kell ennyire kiöltöznünk mert két hét múlva egy Francia versenyre megyünk és benne leszünk az újságban.Az alcím az lesz hogy London legjobb táncosai,és még csinosak is.Ezt a remek ötletet is a tánctanárom találta ki mint minden mást.Például egy héten keresztül tangot kellett tanulnunk hogy fejlesszük a kecsességünket.Reggel a szokásosan ébredtem de most valami más volt nem volt elkenődve a sminkem.Az éjszaka szóval nem sírtam.Boldogan felöltöztem és lerohantam a konyhába.Átmentem a fiúkhoz Ashért.20 perc alatt elkészült és már mehettünk is.Mikor visszamentünk a fiúkhoz csak úgy berontottam a házba és sikítottam örömömben.
-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!-adtam ki az örömömet és Ash nyakába ugrottam.A fiúk (és Savannah, Harry barátnője) egyből a lépcső korlátjánál teremtek.
-Semmi baja nincs.-mondta Ash kiabálva mert még mindig a nyakába ugorva sikítottam.
-Meg van a ruhám!-ordibáltam mert még mindig nagyon örültem neki.
-Megyek felpróbálni!-mondtam és berohantam egy fürdőszobába.Gyorsan felhúztam magamra a pink csillámos ruhát és kifestettem magam.A cipőm és a sminkem is pink volt a szám volt a legszebb.Egy pink csillámos szájfény volt rajta ami igen rikított de nem volt baj.Mikor meg voltam elégedve magammal kimentem és senki sehol.Amikor az órámra néztem el voltam képedve.Több mint két órája készülődtem nem csoda hogy senki sehol.Gyorsan felrohantam Ash szobájába ahol szerencsére megtaláltam.-Szép?-kérdeztem és akkorát mosolyogtam hogy nem fért az arcomra.
-Basszus.-mondta elképedve.
-Gyönyörű vagy!-mondta és felállt majd körbe járt.(kicsit fura volt)
-A fiúk láttak már?-kérdezte mire megráztam a fejemet.Gyorsan kihívta őket a nappaliba és ők is csak annyit mondtak hogy Hű-ha szaggatottan.(még Savannah is :)
Miután körbe néztek gyorsan hazamentem mert Bonyt egész nap nem láttam csak reggel.Miután beléptem a házba Bony nagy örömmel fogadott.Másnap délben keltem de nem volt baj mivel délután 2-kor lesz a fotózás.A fotózásra már készen mentem mert nem akartam ott öltözködni a többiek is így tették és ők is gyönyörűek voltak.A fotózás közben ment a zene hogy jobban át tudjuk élni.Este 7 körül végeztünk és még átmentem a fiúkhoz és együtt csináltunk vacsorát.
-Felmegyek szólok Harryéknek!-mondtam és felrohantam a lépcsőn.Mikor benyitottam Savannah Harry ölében ült fehérneműben Harry pedig félmeztelenül volt.Hupsz rosszkor zavartam. :)
-Bocsi csak azt akartam hogy kész a vacsi.-mondtam és gyorsan kiviharoztam a szobából.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése